Az építőipar nagy klasszikusa ismét kezd magához térni a műanyag termékek beérkezését követő sokkból. A hazai
bejárati ajtó eladás a 80-as években is még közel 90%-át tették ki a fából készült bejárati ajtók. Ma ez a szám az összes eladás tekintetében alig éri el az 5%-ot! A fa hőtechnikailag még talán jobb megoldást tud nyújtani, de a különbség lassan kezd eltűnni, mert a műanyag termékek hatalmas innovatív fejlődésen mentek keresztül. Azt is szokták mondani, hogy a fa bejárati ajtó a természetes kényelem!
Követelmények, feladatok a fa bejárati ajtókkal szemben
Az borovi fa ajtókkal szemben különböző követelményeket támasztunk, amelyek felhasználásra, helyre nagyságra, szerkezetre, működésre vonatkoznak
Külső ajtó feladatai
Betörésvédelem
Formakialakítás
Hangvédelem
Hő védelem
Időjárás elleni védelem
Csapóeső elleni védelem
Az ajtó méretei a falnyíláshoz igazodnak és ezt a mindenkori érvényes építési szabályok határozzák meg. A szélesség és a magasság viszonya határozza meg a
bejárati ajtó alakját. A gyártás során legfontosabb méret a toknyílás szélessége és magassága. Az ajtólap szélességét a falc és a záródás méreteiből számítjuk ki. A falnyílás szélességét és magasságát (névleges méret) az építészeti rajz méretarányos méreteiből vetítjük.
Fa bejárati ajtó szabványok
Az ajtók méretét, anyagát, gyártási módját szabványok határozzák meg. Hazai ajtógyártásban, legtöbb esetben falcos nyíló (jobbos, balos) ajtók készülnek. Külső ajtó gyakran ki van téve az időjárás viszontagságoknak, jó hang- és hőszigetelési tényezővel kell, hogy rendelkezzen és a kialakítása a ház összképébe kell, hogy illeszkedjen. A kivitelezésnél fontos, hogy megfelelő tartósságú fafajt válasszunk ki, mely nedvességtartalma megfelel a körülményeknek. A
bejárati ajtó külső és belső teret választ el.
Tokjuk és a szárnyuk, csatlakozási felületeik, ütközési módjuk, valamint az egész ajtótípus méretezése, szilárdsága nagyban eltér a beltéri ajtóktól. A tok és a szárny legtöbbször három részen ütközik a jobb tömítettség miatt. A szárnyon még tömítőgumi elhelyezésére alkalmas hornyok is találhatók.
Ma a
bejárati ajtók hőszigetelt kivitelben készülnek, míg hőszigeteletlen típus ritkán fordul elő. Ez gyakran azzal a kellemetlenséggel jár, hogy a bejárati ajtó felülete áthűl, és a belső oldalon a külső hőmérsékletnél melegebb levegő a párája azonnal lecsapódik az ajtólapon. A bejárati ajtókat úgy érdemes méretezni, hogy a lakás összes tárgyát ezen a nyíláson kell be és kivinni. Tehát a lehető legnagyobb egyszárnyú ajtót építsünk be. Ez a méret a szabvány értelmében 100*210 cm. Minden esetben ez a méret a névleges (falnyílás) méret. Értelem szerűen az átjárhatósága kisebb lesz. Kétszárnyú bejárati ajtó is beépíthető, de ezt már ritkábban alkalmazzák. Típusai a középen felnyíló-nyíló ajtó. Itt a fő szárny mellet az oldalsó szárny is nyitható. Minimum 40 cm-nek kell lenni az oldalt nyíló szárnynak. Másik megoldás a fő nyíló szárny és a fix oldalsó „szárny", amit fix oldalvilágítónak nevez a szaknyelv. Mérete minimum 30 cm.
Miért érdemes gyári felületkezelést választani fa bejárati ajtók esetében?
A homlokzati bejárati ajtót minden esetben a gyártóval érdemes felület kezeltetni. A vizes lazúrt mindenki képes otthon is felhordani az ajtóra, de érdemes elgondolkodni lényeges dolgokon.
A lazúrozást otthon általában beépített ajtón végezzük vagy esetleg beépítés előtt. Mind a két opció esetén a fa bejárati ajtónk összeszerelt állapotban van. Festés végeztével az ajtót használatba vesszük. Minden fa bejárati ajtónak van kiszáradt állapotban is víztartalma. Ez a víztartalom folyamatosan csökken, de párás környezetben a nedvességet magába tudja venni a faanyag. Valamint fontos, hogy beépítést követően az ajtó igazodik még az építmény mozgásából eredően.
Minden esetben a fillung betét (betétek) bemozdulásával jár(hat) az akció. A fa bejárati ajtónak a csapó esőnek ellen kell, hogy álljon. Ilyenkor a fa ajtólap felületén, a tokban megállhat az esővíz. Az ajtó esőben történő nyitásánál a falcnál, gumitömítésnél és a vasalatokon is megjelenhetnek a vízcseppek.
Mivel az ajtó összeszerelt állapotban lett festve, így a gumitömítés és a vasalat alá nem jutott gombavédő, alapozó, szín és fedőréteg. Ugyan ez a helyzet a fillung betétnél is. A nem látszó rész nincs védve. A nedvesség pedig az ajtó dagadásához vezet. Nem tudjuk becsukni, mert szorul. A víz pedig olyan helyekre is eljut, ahol már nem lehet a folyamatot visszafordítani. Alámegy a vasalatnak, gumitömítésnek, ahol a natúr fa pórusaiba beszívódik.
Nem beszélve a bejárati ajtó esztétikai látványáról. Képzeljük el, mikor a fillunk betét bemozdul, abban az esetben az eddig nem látszódó rész előbukkan. Ez a 2-3 mm széles felület natúr színű. Mindamellett, hogy esetleges dagadásnak indul, még a világos fa szín sem lesz kellemes látvány. Még ha van is megmaradt festék, akkor is csúnya lesz, mert a már felületkezelt része az ajtónak érett állapotban van, így az újrakent rész minden esetben elütő színű lesz!
Megjelent az ingyenes KENDŐZETLENÜL c. szakmai kiadvány
a műanyag ablakokról! FÉNY DERÜL MINDENRE!
Szókimondó és őszinte válaszok azokra a műanyag ablakos kérdésekre, amik Önt is foglalkoztatják!
Kérjen ajánlatot és az ŐRÜLT JÓ ÁRAINK mellé
megkapja a hiánypótló lapot és mellé még egy
kedvezményre jogosító KUPONT is,
ami felhőtlen boldogsággal fogja eltölteni!!